Október utolsó napján Sárospatak adott otthont a megyei bajnokság III. fordulójának. Aki először járt itt, ámulva nézett körül. Nagy terem, portaszolgálat, 2 bár, hangosítás, kultúrált Wc, stb. Többek megjegyezték a helyszínen is, hogy jót tett a Patakiaknak a Sorompó Söröző rossz hozzáállása a darts sporthoz, hiszen így egy impozáns, kultúrált környezetben folytathatja tovább a klub az edzéseit, és a versenyek rendezését. /Aki esetleg nem lett volna ott a versenyen, az a klubbról és a rendezvényről készült képeket megtalaálja a képek mappában./ Az újdonság sokakra jótékony hatással bírt, hiszen nem voltunk hozzászokva ezekhez a körülményekhez. Ez nem azt jelenti természetesen, hogy a többi helyszín rossz lenne, csak azt, hogy az eddigi Pataki helyszínhez mérve ez nagyságrendekkel jobb.
A versenyre ismét sokan leadták nevezésüket, és kijelenthetem, hogy lassan ehhez kell hozzászoknunk. az első versenyen 38-an, a másodikon 42-en, itt pedig 40-en gyűltünk össze. A párosra 18 pár nevezett. Valaki meg is jegyezte még ott, hogy ez hajszálra 40-es átlag. Igaza volt, nem kell hozzá nagy matek tudás. Szokatlannak viszont szokatlan. A versenyzés is jobb így, hoszen több a lehetőség arra, hogy megmutassa a játékos igazi tudását, és a sorsolás is vegyesebb lehet, ezáltal kiegyenlítettebbé vált a bajnokság.
13 órakor Hornyák Pisti mikrofont ragadott, és köszöntötte a megjelenteket, és hivatalosan is megnyitotta az új helyszínt a versenynek. Látszott rajtuk az öröm, hogy bemutathatták nekünk az új helyet. Ezen nincs is mit csodálkozni. A köszöntő után a páros sorsolás következett, amit sajnos még vagy 2x meg is kellett ismételni, mert elsőre nem sikerült. Fordulat fordulatot követett, hiszen lassan senki sem tudta, hogy kivel is játszik. Egyszer ezzel, másszor azzal. Aztán bő 20 perc múlva eljött az igazság pillanata. Felolvasták a főági mérkőzések párosait, és mindenkit a táblához szólítottak, írókkal együtt, ahogy illik. Az első körben két előselejtezőt kellett játszani 4 párosnak azért, hogy közülük 2 felkerüljön a főtáblára. Miután ezek a mérkőzések véget értek, elkezdődött a gigászi küzdelem. Rengeteg ember, sok adrenalin, és szoros legek. Ez jellemezte a nap első megmérettetéseit. A Patakiak azonban valami spirituális ködben jártak-keltek, és sorra hátuk mögött hagyták az ellenfeleiket. Akik tudták tartani velük a lépést azok a Miskolciak voltak, hiszen a legjobb négy között 2 pataki és 2 miskolci páros kezdhette meg a döntőbe jutásért vívott harcot. Sajnos a miskolciaknak nem adta ki a lépést a mai nap, hiszen a 2 hazai páros küzdött meg a döntőben egymással.
Végeredmény:
I. hely Béres - Hornyák
II. hely Tagai - Karajz
III. hely Beregi - Farkas
Bodnár - Molnár
Gratulálunk nekik.
A páros után eljött az idő, hogy az egyéni csoportokat kisorsolják, és megkezdődjön a III. forduló egyéni versenye is. A 8 kiemelt versenyző nemk lehetett teljesen nyugodt, hiszen a tavalyi évben erős teljesítményt nyújtó játékosok közül többen különböző okokból nem voltak az első nyolcban, és bármelyik kiemelthez odakerülhettek. Mivel 40-en voltunk így 24 ember juthatott tovább a 32-es főtáblára, ahol a csoport elsők előnyerők. Volt miért küzdeni. A csoportmeccsek nem tartogattak nagy meglepetést. Minden az előzetes számítások azerint zajlott. Talán Karcsi nem hozta egyedül a már megszokott formáját, de Ő is kijutott természetesen a csoportból.
A főtáblán viszont jött fortuna, és jól megkeverte amit meg kell. Már az első körökben összekerültek a jobbnak vélt játékosok, és döntőhöz méltó színvonalat teremtettek már a 9. hely megszerzéséért is. A putnokiaknak ma nem volt jó napjuk. Sem a párosban sem az egyéniben nem tudtak nagyot alkotni egy ember kivételével. Elgondolkodtató lehet számukra, hogy a klubbjuk legjobbja ismét Patrik volt. Gyönyörű játékkal, pontos, magabiztos kiszállókkal nyerte sorra a nehezebbnél nehezebb mérkőzéseket. A küzdelmének meg is lett a gyümölcse, a nap végén Hornyák Pisti a bronz érmek egyikét a nyakába is akasztotta. Szép volt Patrik. Patrikot egyébként Molnár Sanyi állította meg, aki bár szerencsével, de 4:3 -ra legyőzte Őt.
Az alsó ágon olyan ember menetelt, akit még az éven nem láthattunk döntőt játszani. Úgy látszott erőre kapott és megy előre mint egy úthenger. Ez sikerült is addig amíg szembe nem került klubbtársával, Molnár Sanyival. Előre is elnézést kérek tőlük, de nem egy döntőhöz méltó mérkőzést nézett végig 10-12 ember éjjel Sárospatakon. Sajnos valószínűleg elfáradtak, de ilyen gyatra teljesítménnyel mindketten kiestek volna még a csoportból is...